Európai parlamenti képviselők tiltakoztak az ellen a szlovák parlamenti határozat ellen, amely szentesíti a Benes-dekrétumok érinthetetlenségét. Időközben csütörtökön a szlovák honatyák - a Magyar Koalíció Pártja 20 képviselőjének ellenszavazata mellett - elfogadták a javaslatot.

Bauer Edit szlovákiai néppárti, Gál Kinga magyar néppárti, Ewa Klamt és Manfred Weber német néppárti, valamint Kósáné Kovács Magda magyar szocialista képviselő levelet intézett Jean-Marie Cavadához, az Európai Parlament állampolgári joggal foglalkozó bizottságának (LIBE) elnökéhez.

Ebben azt kérik tőle, hívja fel Hans-Gert Pöttering parlamenti elnök figyelmét erre a - megfogalmazásuk szerint - szégyenteljes pozsonyi határozatra, amely a levél írásakor még csak határozati javaslat volt.

Időközben csütörtökön a szlovák honatyák - a Magyar Koalíció Pártja 20 képviselőjének ellenszavazata mellett - elfogadták a javaslatot. A határozat tárgyát képező Benes-dekrétumok jogalapot teremtettek a felvidéki magyarok és a németek (valamint a csehországi szudétanémetek) II. világháború utáni meghurcolásához, vagyonuk elkobzásához, kitelepítéséhez.

Az európai képviselők azt javasolják, hogy a bizottság tűzze napirendjére a kérdést. Szerintük a Benes-dekrétumok érinthetetlenné nyilvánítása etnikai alapú és kollektív intézkedéseket szentesít -márpedig az ilyen intézkedések teljesen idegenek az Európai Uniótól. Másfelől etnikai alapokra helyezi a szlovák állampolgárság elveit, óhatatlanul alsóbbrendűvé téve mintegy félmillió szlovákiai magyar állampolgárságát. Ez súlyos diszkrimináció, és potenciálisan aláássa a szlovákiai magyarok állampolgári jogainak gyakorlását.

Nyilatkozatot tett közzé Brüsszelben Markus Ferber, az Európai Parlament néppárti frakcióján belül működő CSU-csoport elnöke is. Riasztónak nevezte a pozsonyi határozatot, amelyet - hangsúlyozta - a szélsőjobboldali Szlovák Nemzeti Párt (SNS) kezdeményezett. Leszögezte, hogy a kollektív bűnösség elvének megerősítése nem egyeztethető össze az európai normákkal.

Határozatban szentesítette csütörtökön a szlovák parlament a felvidéki magyarok és a németek II. világháború utáni meghurcoltatását törvényesítő Benes-dekrétumok érinthetetlenségét. A kormányhoz tartozó nacionalista erő, a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) indítványa nyomán immár törvény által védett dekrétumok alapján az akkori Csehszlovákiában a magyarokat és a németeket megfosztották állampolgárságuktól, kitelepítették, csehországi kényszermunkára hurcolták el őket, s történt mindez a kollektív bűnösség elve alapján, amely elv az Európai Unió számára deklaráltan elfogadhatatlan.

Slota pártja a szlovák parlamenti pártok erőteljes támogatásával, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) törekvéseinek ellenében érte el a dekrétumok érinthetetlenségének törvényesített védelmét.

A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség megdöbbenéssel értesült arról, hogy a szlovák parlament elfogadta a Benes-dekrétumokat is magában foglaló, a II. világháború utáni dokumentumok érinthetetlenségéről szóló határozatot - írja közleményében az ellenzéki párt külügyi kabinetjének vezetője.

Mint írta, barátságtalan lépésnek tartják, hogy minderre azután került sor, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma szeptember 14-ei ülésén a Magyar Koalíció Pártja javaslatára mind az öt magyarországi parlamenti párt nyilatkozatot írt alá a szlovák-magyar megbékélés szükségességéről.

Véleménye szerint ezzel a lépéssel bebizonyosodott: Szlovákiában a Szlovák Nemzeti Párt által képviselt szélsőséges nacionalizmust és sovinizmust a szlovák törvényhozás magáévá tette.

"Meggyőződésünk szerint a helyzetből az egyetlen kiutat az jelentené, ha a szlovák parlamenti pártok többsége visszatérne az európai elvekhez, az egységes és oszthatatlan emberi jogok, illetve a kisebbségek jogainak elismeréséhez, amibe nem fér bele egyetlen etnikai csoport hátrányos megkülönböztetése sem” - fogalmazott a politikus.

A Benes-dekrétumok alapján a világháború után Csehszlovákiában a magyarokat és a németeket megfosztották állampolgárságuktól. A családokat vagyonuktól megfosztották, kitelepítették. A felvidéki magyarok közül több tízezer embert csehországi kényszermunkára hurcoltak. Mindez a kollektív bűnösség elve alapján történt, amely elv az Európai Unió számára deklaráltan elfogadhatatlan.

Az MSZP Országgyűlési Képviselőcsoport Külügyi és Európai Ügyek munkacsoportja megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy a szlovák parlament csütörtöki határozata értelmében érvényben maradnak, sőt, a jövőben sem lehet eltörölni a Benes-dekrétumokat, amely a felvidéki magyarok és a németek második világháború utáni meghurcolását törtvényesítette.

A szlovák parlament támadó magatartása azért is elfogadhatatlan, mert a magyar országgyűlés politikai pártjai számára mindig is fontos volt a jószomszédi kapcsolatok kialakítása és megtartása az európai együttműködési normák alapján. Ez a lépés azért is megrázó, mert a magyar parlamenti pártok ez év szeptemberében ötpárti állásfoglalást írtak alá a térség országainak együttműködése érdekében.

Az MSZP képviselői hisznek abban, hogy ilyen jellegű történelmi anakronizmusnak nincsen helye egy szabad, demokratikus, toleráns Európában. A Magyar Koalíció Pártja által kezdeményezett, a magyar parlamenti pártok által támogatott megbékélésnek nem lehet alternatívája. A nemzeteink által járható közös út nem vezethet vissza a múlt vállalhatatlan örökségéhez. A XXI. század Európájában ugyanúgy egymásra vannak utalva ezen országok és kisebbségeik, mint a történelem tragikus időszakaiban. Esélyük abban van, hogy a kihívásokra az európai szellemiséghez igazodó, korrekt választ adnak.

A szocialisták ebben, a magyar kisebbséget érintő fájó ügyben elfogadhatatlannak tartják a szlovák parlamentben többségre jutott, új feszültségeket gerjesztő, a szélsőségeknek utat nyitó álláspontot –írja közleményében Kozma József, az MSZP Külügyi- és Európai Ügyek munkacsoportjának vezetője.

A magyar kormány elutasítja a kollektív bűnösség elvét, és sajnálatosnak, a két ország közös érdekeivel és az Európai Unió elveivel ellentétesnek tartja a szlovák parlament döntését a Benesi Dekrétumok megerősítéséről - közölte a kormányszóvivő. Daróczi Dávid a miniszterelnök szavait tolmácsolva hozzátette, Magyarország a megbékélés pártján áll a feszültségkeltéssel szemben, ezért nem támogat olyan lépéseket, amelyek ezzel ellentétesek.

A magyar kormány határozott álláspontja, hogy a Benesi Dekrétumok közösségeket sújtó részei igazságtalanok voltak. Gyurcsány Ferenc sajnálatosnak tartja ezért a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa által "A szlovákiai viszonyok második világháború utáni rendezéséről szóló háború utáni dokumentumok érinthetetlenségéről” című határozatának elfogadását.

"Miközben a két kormányfő a hídépítésben állapodott meg, s a többség mindkét országban a jövőbe mutató kapcsolatépítést igényli, most a múltba forduló gondolat látszik felülkerekedni. Ez nem segíti a történelmi sebek begyógyítását” - mondta Gyurcsány Ferenc. A kormányszóvivő tájékoztatása szerint hozzátette, hogy meggyőződése szerint nem a múltbéli büntetések megerősítésére, hanem a bizalomépítésre és kölcsönösen előnyös együttműködésre van szükség a két ország kapcsolataiban.