Hrek : Az v szzadik napja, a fregzs napja |
Az v szzadik napja, a fregzs napja
HunHr.hu 2007.04.12. 12:40
Gyula napjnak eredete I. Szent Gyula, a 35. pphoz ktdik, akit majdnem ngyhnapos vita utn vlasztottak meg, 337. februr 6-n, s 352. prilis 12.-ig maradt hivatalban. nnept ezen a napon tartjk. Az v szzadik napja, Szznap egybknt a npszoks szerint a fregzs napja is.
Gyula pontifiktusnak kezdetn halt meg a keresztny egyhz legnagyobb tmogatja, I. Constantinus csszr. A kt rszre szakadt Rmai Birodalom nyugati rszn Constans csszr lphetett trnra.
I. Gyula uralkodsa nagyrszt az ismt fellngol arianizmus elleni vitkban merlt ki. 341-ben Nikomdiai Euszebiosz kveti zsinatot tartottak Antiochiban. Itt feljtottk vitjukat Athanasziosz, alexandriai pspk elmozdtsrl. Euszebiosz ugyanis a nikaiai hitvallst ugyan alrta, de mgsem rtett vele egyet, s az arianistkhoz kzeledett. Athanasziosz pedig egyike volt az arianizmust leginkbb brl pspkknek. A kijul vitk odaig vezettek, hogy Euszebiosz kveteket kldtt Gyulhoz s Constanshoz is.
I. Gyula vdelmbe fogadta Athanaszioszt, ezzel egyetrtve a nikaiai hitvallssal s ellenszeglve az arianista nzetekkel. A csszr pedig nem avatkozott bele az egyhzi gyekbe. Az els zsinaton a ppa kinyilatkoztatta llspontjt, szembekerlve ezzel a keleti pspkkkel. 342-ben a rmai zsinaton Gyula szemlyesen erstette meg tisztsgben Athanaszioszt. A vita szleskr lezrsra hvott ssze 343-ban Serdica (a mai Szfia) vrosba egy zsinatot. A zsinaton mindssze 76 keleti pspk jelent meg, akik hamarosan kivonultak a megbeszlsrl, s Serdictl nem messze, Philippopolisban ltek ssze. Itt megfosztottk hivataltl I. Gyult s Athanaszioszt is. Ezt az esemnyt gyakran nevezik az els egyhzszakadsnak is.
A vitkon s hatalmi villongsokon kvl Gyula tszervezte a ppai irattrat a csszri hivatalok mintjra, tbb templomot is pttetett s temett nyittatott.
Az v szzadik napja, Szznap egybknt a npszoks szerint a fregzs napja is. Bcskban, Baranyban a tisztasg, a takarts napja. Kitakartjk a lakst, kizik a frgeket a laksbl, istllbl. Az emberek, a lovak megfrdenek, a teheneket lentik, lemossk.
|