| Hírek : Kezdődik a Nagyhét |
Kezdődik a Nagyhét
HunHír.hu 2007.04.02. 15:21
Virágvasárnapi szokások.
Ezen a napon barkaszentelést és ünnepélyes barkás bevonulást vagy körmenetet szoktak tartani a templomokban. Virágvasárnap egyben Nagyböjt utolsó és legfontosabb hetének, a Nagyhétnek az első napja is.
Nagyböjt 6. vasárnapján Jézus Jeruzsálembe való bevonulását ünnepeljük. A nép örömujjongása közt vonult be a városba, pálmaágakat, virágokat hintettek a lába elé. Innen a virágvasárnap elnevezés. Ez volt a Szentírás szerint az egyetlen alkalom, amikor Jézus nagy tömeg előtt is elismerte isteni királyságát.
Ezen a napon barkaszentelést és ünnepélyes barkás bevonulást vagy körmenetet szoktak tartani a templomokban. A virágvasárnap megáldott barkát sokféle célra használták. A pap ennek hamujával végezte a következő év hamvazószerdáján a hamvazási szertartást, a hívek pedig a hazavitt szentelményt a háziszentélyben, a Mária-sarokban őrizték. Ennek főzetével borogatták a magas lázban szenvedő testét, a virág pedig gyógyír volt betegnek, haldoklónak.
A Bakony-vidékiek olvasójukkal körülfogva tartják föl a barkát szentelésre. Tápén e szentelményt a halott koporsójába teszik; Szilhalmon a szalma- és a szénakazalba szúrják.
A matyóknál az eladólányt megveregetik a barkaággal, hogy hamar férjet találjon. A nyírvásári görögkatolikusoknál az édesapa veregeti meg vele a gyerekek hátát. A palóc Székfaluban, hogy a ló jól menjen, ostornyelet is tesznek a szentelendő barkaágak közé. Némely vidéken a szentelt barkát a mestergerenda mellé teszik az istállóban, mert különben a gonoszok megrontják a teheneket.
Makón tettek belőle a jószág eledelébe, s vastagabb ágával keverték a moslékot. Parázsra tétele mennykőcsapást hárított. Nagykörű alföldi faluban virágszombaton a gyerekek kolompot kötnek a nyakukba, s zajt csapva azzal szaladgálnak az utcán. A legények pedig este, amikor már mindenki nyugovóra tért, befogtak egy lovat az ekébe, s a lányosházak udvarán vagy kertjében barázdát szántottak és virágmagot szórtak bele.
Otok szlavóniai horvát faluban virágvasárnap a lányok a kutakat virággal öltöztették. A moldvai Klézse csángó legényei pedig virágvasárnap belefújnak a tilinkának nevezett fűzfa sípjukba, "habajgatnak", hogy a halottak meghallják (s a határban is mindenek) és várják a húsvéti feltámadást. A szentelt barkából régen tűztek a sírokra és a földek közepébe is, hogy legyen majd mindeneknek támadatja.
Virágvasárnap egyben Nagyböjt utolsó és legfontosabb hetének, a Nagyhétnek az első napja is.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
