1. Az �llamos�t�s
Minden csak folyamat�ban �s t�rt�net�nek ismeret�ben �rthet� meg. Harmadik gener�ci�s patikus csal�db�l sz�rmazom, gyermekkoromat j�form�n a patik�ban (is) t�lt�ttem el, pontosan ismertem sz�leim szakmai gondjait. Igaz, az �llamos�t�skor csak 8, azaz nyolc �ves voltam, de arra m�gis �gy eml�kszem, mintha ma lenne!

Azt megel�z�en a gy�gyszer�szek azzal voltak elfoglalva 1945-50-ig, hogy a h�bor�ban r�szben vagy eg�szben elpusztult, k�szleteib�l kirabolt, berendez�seiben s�r�lt vagy hi�nyos gy�gyszert�raikat min�l hamarabb rendbe tegy�k, hogy megindulhasson a norm�lis beteg ell�t�s. Ez (a kor sz�nvonal�n) 1948-ra m�r be is k�vetkezett, ami �ri�si anyagi �s munka befektet�s �r�n val�sulhatott csak meg.

M�r 1948-ban megindult a kommunista "nyomul�s” minden t�ren, majd a v�laszt�si csal�ssal megnyert v�laszt�sok ut�n (a t�rt�nelem ism�tli �nmag�t!) 1949-t�l megkezd�d�tt a tot�lis diktat�ra.

El�sz�r a legnagyobb gy�rak, �zemek lettek �llamos�tva (azaz: ellenszolg�ltat�s n�lk�l elrabolva), majd egyre kisebb gazdas�gi egys�gek ker�ltek sorra. A patikusok k�z�tt term�szetesen ez egzisztenci�lis f�lelmeket keltett, �m ennek ellen�re senki nem vette komolyan a lehet�s�get, hogy a patik�kat is �llamos�tani fogj�k, miut�n semmi erre utal� jel nem volt, az akkori Korm�nyzat pedig hat�rozottan tagadta ebb�li sz�nd�k�t. (Hazudott).

�gy azt�n igazi meglepet�sszer� rabl�t�mad�s volt az eg�sz orsz�gban, egys�gesen, egy napon, 1950 augusztus 01.-�n d�lel�tt 9 �rakor v�grehajtott �llamos�t�s. A patik�ban megjelent k�t b�rkab�tos egy�n, �s �tadott egy E�. Miniszt�riumi k�rb�lyegz�vel ell�tott, stencilezett kutyanyelvet, (ma is �rz�m!), valamint k�z�lt�k, hogy a patik�t "�llami tulajdonba veszik"; n�hol ennek m�g egy harmadik, fegyveres �VH-s jelenl�te is nyomat�kot adott, n�lunk ez nem volt. Viszont azonnal lepecs�teltek mindent, �s - miut�n a vid�ki gy�gyszert�rak �ltal�ban egy �p�letben helyezkednek el a tulajdonos lak�s�val - az �tj�r� ajt�t a patika �s a lak�s k�z�tt r�gt�n bedeszk�zt�k. (K�s�bb: befalazt�k). A folyamat emberileg m�lys�gesem megal�z� volt: a tulajdonost, csak mint "piszkos tulaj."-t emlegett�k, (a jelenl�t�ben!), �s k�z�lt�k vele, hogy m�t�l kezdve az �llami patika vezet�je, havi fizet�se: 900.-, azaz kilencsz�z Forint. Olyan "apr�s�gok” �z�ne fordult el�, hogy a patik�ban l�v�, de oda nem tartoz� dolgokat is "�llamos�tottak", �gy p�ld�ul, miut�n a gy�gyszert�ri National kassza volt az egyetlen j�l z�rhat� hely a h�zban, ez�rt a nagyany�m ott tartotta a f�ldb�rletb�l sz�rmaz� k�szp�nz�t, aminek semmi k�ze nem volt a patik�hoz. Term�szetesen azt is "�llamos�tott�k", valamit az �desap�m biciklij�t, �r�g�p�t, �s es�kab�tj�t is, amik a patika laborat�rium�ban voltak pillanatnyilag. �vek m�lva (!) ezek er�sen ny�ttes �llapotban vissza ker�ltek, de a nagyany�m p�nze sohasem! -

Sajnos, visszaford�thatatlan dolgok is t�rt�ntek: a gy�gyszert�r b�torzata addig igen sz�p, faragott, mahag�ni fest�s�, arannyal d�san d�sz�tett �s faragv�nyokkal �kes�tett volt, fel�l egy 80 cm magas, k�roszlopos k�rbefut� "gal�ri�val", aminek az ajt� f�l�tti, fel�vel� r�sz�ben a faragv�nyok ki�bl�s�d�se k�zep�n egy �ri�si, ez�st sz�n� �ra ketyegett, a gal�ri�r�l pedig Cicero, Platon �s m�s �kori b�lcsek aranyozott szobrai n�ztek le a bet�r�re. A t�raasztalok (nem pult!) bor�t�sa feh�r m�rv�nylap volt, a szekr�ny�vegek homokf�vott, mint�zottak voltak, ugyan�gy, mint a bej�rati ajt� �vege. Az eg�sznek "meg volt az atmoszf�r�ja".

Az �llamos�t�st v�grehajt� "k�zeg"-ek a b�tor fels� r�sz�r�l a gal�ri�t saj�t kez�leg feszegett�k le szekerc�vel, (szakmunk�t v�gzett, mivel asztalos volt)- majd felapr�tott�k, mondv�n: hogy a "d�goz� n�p �llam�nak nincs sz�ks�ge ilyen ��ri� cifras�gokra". A m�rv�nylapokat azonnal ellopt�k, azt k�s�bb olcs� dekoritlapokkal "p�tolt�k". A szobrokat tr�g�r megjegyz�sek �s hars�ny r�hej k�zepette csapdost�k f�ldh�z, szemmel l�that�lag mindez �r�m�kre szolg�lt. V�g�l az eg�sz (megmaradt) b�tort bem�zolt�k feh�r zom�ncfest�kkel, mivel: "e' v�t a fenti elt�rsak �tas�t�sa!"

A tulajdonost nem t�rt�k meg a saj�tj�ban, �ltal�ban egy-k�t h�ten bel�l �thelyezt�k egy (m�st�l elvett) m�sik patik�ba, �s a vid�ki m�g �r�lhetett, ha egy�ltal�n megmaradhatott a lak�hely�n, �s nem kellett elj�rnia egy m�sik telep�l�sre dolgozni. Az �desap�mnak m�g "szerencs�je” is volt, mivel a v�rosunkban k�t patika van, �s itt be�rt�k azzal, hogy a k�t tulajdonost �sszecser�lt�k. �gy lett �desap�m a m�sik patika vezet�je, �s ott is maradt 1965-ben bek�vetkezett hal�l�ig. ( �n abban az �vben v�geztem…) A "volt saj�t” patik�nkat (persze, �llamik�nt!) m�r �n kaptam meg vezet�sre 1972.-ben, szab�lyos p�ly�zat �tj�n.

Az �j, �llami tulajdonos nagyon hamar r�j�tt, hogy lehetetlen 1680 patik�t egyetlen budapesti K�zpontb�l vezetni. Ez�rt szervezt�k meg az addig sohasem l�tezett Megyei Tan�csi Gy�gyszert�ri K�zpontokat, amelyek az �llami tulajdon� patik�kat kezelt�k. (Ennek k�s�bb jelent�s�ge lesz!)

Ezen K�zpontok els� igazgat�i k�rp�tosok, k�pkeretez�k, p�kek, suszterek stb. voltak, akik egyed�l MDP (Magyar Dolgoz�k P�rtja, akkor �gy h�vt�k a kommunist�kat, az�ta m�r k�tszer v�ltoztattak nevet, de ennek nincs jelent�s�ge) tags�gi k�nyv�knek k�sz�nhett�k megb�zat�sukat, amit azt�n j� elvt�rshoz m�lt�an - �beren figyelve a "reakci�sokat” (ezek voltak a gy�gyszer�szek…) be is t�lt�ttek. Persze, id�vel csak-csak r�j�ttek, hogy ehhez az�rt valakinek �rtenie is kellene, erre a szerepre alkalmaztak V�llalti F�gy�gyszer�szeket, Szakfel�gyel�ket, de (j�val k�s�bb) m�r gy�gyszer�sz lett a V�llalati P�rttitk�r, Szakszervezeti Vezet�, Szem�lyzeti Oszt�ly vezet�: a szakfel�gyel�t kiv�ve, de az igazgat�t belev�ve �gy alakult ki a V�llalati Hatalmi �t�sfogat.

Mai szemmel n�zve k�l�n�s egy int�zm�ny volt ez a Gy�gyszert�ri K�zpont: krist�lytiszt�n politikai kreat�ra volt, hogy "kord�ban tartsa, megregul�zza, munk�ra k�sztesse” a gy�gyszer�szeket, akikben a kommunist�k sosem b�ztak. (Lehet csod�lni?). Igazi szakmai szerepe eredetileg semmi sem volt, k�s�bb csin�ltak neki. A bev�teli forr�sa volt a legjellemz�bb: miut�n akkor is volt (egy) nagykeresked� (GY�GY�RT), amely m�r elfogyasztotta a nagykereskedelmi �rr�st, (az akkor 4 % volt), a Gy�gyszert�ri K�zpont tulajdonk�ppen egy olyan m�sodik l�pcs�s nagykereskedelmi szervezett� v�lt, amely a gy�gyszert�ri kiskereskedelmi �rr�sen �l�sk�d�tt, abb�l tartotta fenn mag�t. �l�sk�d�tt, miut�n a kiskereskedelmi �rr�st akkor is a patik�k "termelt�k meg", de azt megy�nk�nt az �sszes gy�gyszert�rb�l (60-70-80) a K�zpontok "sepert�k be” (ki sem fizett�k, s�t m�g a megl�t�t is igyekeztek eltitkolni), �s a gy�gyszert�rak dolgoz�inak - bele �rtve a vezet�t, a kor�bbi tulajdonost is - megal�z�an alacsony fix fizet�st - munkab�rt - adtak. �gy v�lt az eg�sz gy�gyszer�szt�rsadalom a kommunista diktat�ra 40 �v�nek legrosszabbul fizetett �rtelmis�gi csoportj�v�! Ez a kiskereskedelmi �rr�s pedig nem volt csek�ly: furcs�n, alulr�l sz�m�tva is 28%-�k volt, de a mai norm�lis sz�m�t�si m�d szerint ez kb. 30%-nak felel meg. Minden hozz�f�z�s n�lk�l ki lehet sz�molni, hogy a K�zpontok ( azon bel�l is az �t�sfogat) 40 �ven �t mekkora hasznot sepertek be, tulajdon�tottak el ennek a haszonnak a megteremt�it�l, megtermel�it�l.

K�s�bb, az els� legkeservesebb - �s legmegal�z�bb - 15-20 �v m�lt�n, miut�n a p�rth� "elt�rsak” vagy saj�t gyermekeikb�l, vagy m�s "elt�rsak” lesz�rmazottaib�l kinevelt�k a "P�rthoz h� fiatal gy�gyszer�sz- gener�ci�t", ezek lev�ltott�k a k�rp�tosokat, susztereket, p�keket az igazgat�i sz�kekben, amely v�lt�snak azonban mi semmi haszn�t nem l�ttuk: ezek az emberek els�sorban P�rtfeladatot teljes�tettek (v�gig), szakmai t�nyked�s�k l�nyegtelen volt. (Nem is ez volt a szerep�k �s feladatuk).

�sszefoglal�an err�l az id�szakr�l el lehet mondani, hogy (b�r ezt csak kevesen, az "igazi” gy�gyszer�szetet m�g "otthonr�l” ismer�k l�tt�k ilyen tiszt�n �s vil�gosan), a kommunista diktat�ra a mai gy�gyszer�sz-gener�ci� �let�b�l nem csak a vagyont, de az �n�ll�, szakmai l�t lehet�s�g�t is ellopta, �s ennek a lehet�s�g�t�l is megfosztotta 20-30 �ven �t…. Nem is besz�lve arr�l a p�nzr�l, amit a munk�juk nyom�n meg�rdemeltek volna, (ak�r beosztottak, ak�r vezet�k voltak), �s ami helyett �hb�rt kaptak. Munk�jukon azonban meggazdagodott egy �j hatalmi csoport, a "P�rth�” elvt�rsak �s azok lesz�rmazottainak csoportja, akik m�r gyermekeiket nem a munk�juk, hanem politikai szerepv�llal�suk nyom�n megszerzett kiemelt b�rez�s, senki �ltal nem ellen�rz�tt b�ren k�v�li juttat�sok (egym�st premiz�lt�k negyed�venk�nt el�sz�r sz�zezres, k�s�bb f�lmilli�s nagys�grend� �sszegekkel), ugyancsak ellen�rizetlen �zleti tranzakci�k �s egyebek �tj�n nevelt�k, tan�ttatt�k tov�bb Az � gyermekeik (ma: 30-40 �ves koroszt�ly) m�r a legeleg�nsabb hazai �s/vagy k�lf�ldi iskol�kban tanultak, �s megszereztek minden t�rgyi tud�st �s a nyelvek ismeret�t, aminek hi�ny�t a "rendszerv�lt�s” ut�n nem �tallottak lekezel� �s orc�tlan modorban �pp azokon sz�mon k�rni, akiknek munk�ja lehet�v� tette sz�mukra mindezt.
Egy dologr�l azonban megfeledkeztek: erk�lcs�t, etikai bels� m�rc�t sehol sem oktatnak, (az p�nz�rt nem elad�!) azt, valamint bels�, emberi tart�st nem lehet m�shonnan hozni, mint "otthonr�l". Ez�rt azt�n bel�l�k nevel�d�tt ki az az �j t�pus� ember (saj�t nevez�ktanomban: humanoid, emberszer�s�g) amely k�l�n�sen vesz�lyes, miut�n nem erk�lcstelen, hanem erk�lcs n�lk�li.

A k�t fogalom kor�n sem fedi egym�st! Az erk�lcstelen ember ismeri az eur�pai gy�ker�, �s vall�serk�lcsi alapon �ll� erk�lcsi norm�kat, csup�n ilyen vagy olyan okb�l nem tartja azt be. Viszont ez a felnevel�d�tt, tudatilag cs�k�tt embert�pus nem ismer semmif�le erk�lcsi norm�t! Ez�rt ill�zi� �s rem�nytelen k�s�rlet a mai ifj� kommunist�n b�rmif�le etikai szempontot sz�mon k�rni. Ez �ppen olyan, mint ha a Gr�nlandr�l ki sosem mozdult eszkim�nak emlegetn�nk p�lma, vagy narancsligeteket, vagy az afrikai bantu n�gereknek sz�nes telev�zi�t. Az eredm�ny nem is lehet m�s, mint a tot�lis �rtetlens�g: egyik sem tudja, hogy egy�ltal�n mir�l is besz�l�nk.


22.) A privatiz�ci�


�s most id�utaz�sunkban ugorjunk 20-30 �vet…

1989 febru�r 26.-�t mutat a napt�r, amikor 26 elk�telezett gy�gyszer�sz el�re megszervezett helyen, �s n�mileg konspirat�v m�don �sszegy�lik Szentendr�n. Egy teljesen �nk�ntes t�rsas�g ez - nyugodtan mondhatom, a patikuss�g azon n�h�ny tagja, akik m�g tudt�k, hogy milyen is az az "igazi” gy�gyszer�szet. K�zt�k van a kisded mozgalom - az�ta f�jdalmasan kor�n elhunyt - szellemi vez�re: T�lessy Istv�n dabasi gy�gyszer�sz, Farkas L�szl� nagyk�tai gy�gyszer�sz, (a t�rsas�g doayenje, k�s�bb Pest megyei tisztif�gy�gyszer�sz), dr. Vancsura Istv�n tiszaalp�ri gy�gyszer�sz (� "k�zel” volt az �j gondolatokhoz: Tiszaalp�r kiskuns�gi k�zs�g, k�zvetlen�l Lakitelek szomsz�ds�g�ban: az � gy�gyszert�r�ban dolgozott Lezs�k S�ndor feles�ge, aki foglalkoz�s�ra n�zve gy�gyszert�ri asszisztens); dr. Grabatits Istv�n, aki a gy�gyszer�szet t�rt�net�nek avatott mestere - abb�l doktor�lt - , Csada G�bor, Kiskunmajsai gy�gyszer�sz, aki kiv�l� tipogr�fiai, lapszerkeszt�si ismeretekkel rendelkezik, (ennek k�s�bb nagy haszn�t l�ttuk), szer�ny szem�lyem, aki az MDF "alap�t� tagjai” k�z� soroltattam, miut�n 1988 szeptember 25.-�n, a lakitelki s�torban l�ptem be - az akkor m�g �pp, hogy megt�rt "alternat�v mozgalomba", - �s m�g n�h�nyan m�sok. Ezt az �sszej�vetelt lehet a m�b�l visszatekintve a Magyar Gy�gyszer�sz Kamara fogantat�sa pillanat�nak tekinteni. Mi fogalmaztuk ott meg el�sz�r: ha mi Magyarorsz�gon az akkor nagyon mostoha k�r�lm�nyek k�z�tt m�k�d�, �s csakis az akkori hatalmi elit anyagi �rdekeit szolg�l� gy�gyszer�szet helyett igazi, ell�t�scentrikus, �s a gy�gyszer�szek megszerzett t�rgyi �s szakmaetikai tud�s�t m�lt�n reprezent�l� gy�gyszer�szetet akarunk, - m�rpedig azt akartunk! - akkor a V�llalti Szakszervezeti Bizotts�gok hat�sk�r�n k�v�l (amelyek igazi �rdekv�delmi szerepet sohasem t�lt�ttek be, hanem - Lenin utas�t�s�t pontosan k�vetve - a P�rt akarat�nak szakmai szint� er��tviteli meghajt�sz�jai voltak) - meg kell szervezni a gy�gyszer�szek Szakmai Kamar�j�t, amely val�di �rdekv�d�, �rdek�rv�nyes�t� szerepet tud bet�lteni!

Mindez, persze nem maradhatott titokban. (�rdemes a neveken most egy kicsi elgondolkozni: az �llamforma m�g b�ven a "l�tez� [val�j�ban sosem volt-sosem lesz] szocializmus", a mindenhat� P�rtf�titk�r Gr�sz K�roly, m�g m�k�dik az MSZMP, amelynek "vezet� szerep�t” k�telez� volt ritu�lisan elismerni, k�l�nben az illet� hamar �ssze�tk�z�sbe ker�lt a hatalommal; p�nz�gyminiszter Medgyessy P�ter, [ma m�r tudjuk, hogy titkos �gyn�k is, esetleg kett�s �gyn�k, nem tudhat�], minisztereln�k N�meth Mikl�s, igen kim�velt fiatalember, annak a m�sod - harmadganer�ci�s ifj�bolsevik g�rd�nak tipikus megtestes�t�je, aki m�r Oxfordban v�gzett [na, kinek a p�nz�n?!], ennek ellen�re erk�lcsn�lk�li cs�k�tt, etikailag fogyat�kos humanoid, �s ebb�l fakad�an az orsz�gra n�zve vesz�lyes, eg�szs�g�gyi miniszter az a Cseh�k Judit, aki nemr�g m�g mindig az volt, holott az MSZMP legsz�kebb, t�zegyn�h�ny tagot sz�ml�l� legf�bb vezet�je volt, a korl�tlan hatalm� K�zponti Bizotts�g Politikai Bizotts�g�nak tagja).

A Gy�gyszer�sz Kamara megszervez�d�se ellen megindult az "ellenl�k�s". A v�llalatok igazgat�i, mint a szakma �rtalmas sz�ls�s�geseit �ll�tottak be minket (nekik �llami p�nzen nyomott, minden patik�ba naponta meg�rkez� K�rlevelek voltak a kez�kben, nek�nk semmi!) 1989 j�lius 15.-�n a Semmelweiss Orvostudom�nyi Egyetem nagyterm�ben alakult meg hivatalosan a Magyar Gy�gyszer�sz Kamara, ideiglenes Alapszab�llyal, �s azzal, hogy egy �v alatt v�gleges Alapszab�lyt alkot �s �j vezet�s�get v�laszt. Az "ind�t�k” k�z�l is beker�lt n�h�ny szem�ly, �gy dr. Vancsura, dr. Grabarits, m�g n�h�nyan, �s szer�ny szem�lyem is. Ett�l kezdve k�zelr�l l�ttuk, hogy tehetetlenked�ssel hogyan m�lik el medd�n egy �v. Az�rt k�zben mi nem t�tlenkedt�nk: 1990 febru�rj�ban �tj�ra bocs�tottunk egy havilapot, kiz�r�lag saj�t p�nzb�l, (ami nem volt sok, gondoljunk a fix fizet�sre!) "H�l�zati gy�gyszer�szet” c�mmel, ami a "A Magyar Demokrata F�rum Gy�gyszer�szeti Munkacsoport alkalmi kiadv�nya” alc�met viselte. Val�ban: szinte mind MDF-esek voltunk, akik �rtuk. F�szerkesztette a m�r eml�tett Csada G�bor kolleg�nk, aki csod�latos tipogr�fi�val, v�gre a szakm�t megillet� k�ls�vel l�tta el a lapot, l�v�n kiskunmajsai, ahol helyileg sz�p, nagy nyomda van. Mind�ssze n�gy sz�ma jelent meg, de ez is el�g volt, hogy (minden patik�ba eljuttatva) v�gre "els� k�zb�l” tudjuk elmondani Kolleg�inknak, hogy mit is akarunk: csakis az � felemelked�s�ket, egzisztenci�lis al�vetetts�g�k megsz�n�s�t, �s a gy�gyszerell�t�s, a gy�gyszer�szet egy min�s�gileg magasabb fok�ra val� el�re l�p�st. (Ma m�r ez a kiadv�ny szakmat�rt�neti dokumentum, ami a birtokomban van).

Soha nem felejtem el azt a gy�l�lett�l sisterg�, zsigeri d�ht�l fortyog� r�nkront�st, amit a V�llalat Igazgat�kt�l kaptunk! Ekkor l�ttuk csak meg, hogy a kommunik�ci� = minden! Am�g ez kiz�r�lag az igazgat� elvt�rsak kez�ben volt, addig l�gb�lkapott, demag�g usz�t�ssal k�s�relt�k meg hiteltelenn� tenni a Kamar�t, �s mi ezt a t�j�koztat�si monop�liumot mer�szelt�k megt�rni! N�gy h�nap alatt (minden p�lyat�rs el�tt!) vil�goss� v�lt, hogy szakmat�rt�neti �rvekkel, nyugati p�ld�kkal, �s f�leg higgadt t�rgyszer�s�ggel el�adott �rveinkre egyszer�en nincs �rdemi v�laszuk, ehelyett hatalmukkal fenyeget�ztek, �tl�tsz� hazugs�gokkal riogatt�k a Kolleg�kat.
Ez a n�gy-�t h�nap megtermette a maga m�lt� gy�m�lcs�t! (Persze, k�zben nek�nk is volt id�nk a megfelel� posztokra kell� embereket felkutatni, �s �ket bemutatva, n�pszer�s�teni).

Az 1990. J�lius 15.-i Kamarai Vezet�s�g-�jrav�laszt� K�zgy�l�s szakmat�rt�neti jelent�s�g� volt: v�gre pozit�v ir�ny� �tt�r�s k�vetkezett be! A K�zgy�l�s szinte v�ltoztat�s n�lk�l elfogadta a fenti munkacsoport (ha �gy tetszik: a m�r l�tez� Kamara MDF-es "kem�ny mag"-ja) szem�lyi aj�nl�sait, �s az �j Eln�ks�g kifog�stalan �sszet�telben ker�lt megv�laszt�sra! Eln�k az a dr.Szab� S�ndor lett, aki azt�n t�bb, mint t�z �vig a Kamar�nk Eln�ke volt, �s ma is tiszteletbeli Eln�k. Az eln�ks�g tagjai az MDF-es munkacsoportb�l �lltak, hozz�juk csatlakoztak olyan szaktekint�lyek, mint az ipari gy�gyszer�szetet k�pvisel� prof. dr. D�vid �goston, a k�rh�zi gy�gyszer�szeket megjelen�t� (n�hai) Kiny� S�ndor, az oktat�st k�pvisel� dr. Marton Sylvia (� egyed�l mindm�ig folyamatosan az Orsz�gos Eln�ks�g tagja!), dr. Tihanyi �gnes, a gy�gyszer�szt�rt�neti vonalat er�s�t� (dr. Grabarits mell� most bev�lasztott) h�romszoros doktor R�d�czy Gyula [filoz�fia, orvos �s gy�gyszer�sz doktor], aki hatalmas tud�sanyaga mellett azzal is seg�ts�g�nkre tudott lenne, hogy az Orvost�rt�neti M�zeumban dr. Antall J�zsef igazgat� helyettese �s k�zvetlen munkat�rsa volt. (sajnos, az�ta m�r � is "elment” k�z�l�nk a minden �l�k �tj�n). Nem tudok minden Eln�ks�gi tagot felsorolni, volt, aki cikluson bel�l cser�l�d�tt, �gy a jelenlegi Eln�kasszony, H�veln� Szatm�ri Katalin 1991-ben ker�lt k�z�nk, �s egy igen �les esz�, j� felk�sz�ls�g�, progressz�v felfog�s� Kolleg�t ismert�nk meg Benne, aki Zr�nyi Ilonak�nt harcolt a budapesti patik�k mag�nos�t�s��rt - � a Kamara F�v�rosi Szervezet�b�l j�tt k�z�nk - pedig ellenfelei sem voltak "kismisk�k", el�g, ha a F�v�rosi K�zgy�l�s teljes SZDSZ frakci�j�t eml�tem…amelyik test�let valami m�st akart….(Szolnoki Andrea vezet�s�vel).

Az Eln�k szem�ly�re m�g egy kicsit visszat�rve: dr. Szab� S�ndor az�rt volt a "legmegfelel�bb ember” az eln�ki sz�kben, mert kor�bban t�bb, mint egy �vtizedig az ENSZ WHO gy�gyszer�szeti szakreferense volt, �s ott is dolgozott New-Yorkban. �gy - term�szetes, anyanyelvi szint� angol nyelvtud�sa mellett, m�g egy olyan hatalmas adat-�s tud�shalmaz birtok�ban is volt, amelyik fel�lelte az eg�sz vil�g gy�gyszer�szet�nek ismeret�t, a pontos szervezeti form�k, a gy�gyszer forgalmaz�si szok�sok, t�rv�nyek legfrissebb adatokon alapul�, t�rgyi ismeret�t. Innent�l kezdve a v�ltozatlanul ellens�ges V�llalat igazgat�k l�ba al�l v�gk�pp ki lett h�zva a talaj, mert az olyan demag�gi�kra, hogy "bezzeg itt, meg ott �gy, meg �gy van", dr. Szab� eln�k �r azonnal "cs�p�b�l” l�tt vissza egy csom� abszol�t hitel� adathalmazt, aminek a val�dis�g�ban senki sem mert k�telkedni. (mint ahogy azok val�diak is voltak).

Az mindny�junk el�tt vil�gos volt, hogy meg kell teremteni a kor sz�nvonal�nak megfelel� privatiz�lt gy�gyszer�szetet, amihez legel�sz�r is azokat ki kellett szabad�tani a V�llalati b�kly�kb�l. Ez�rt h�t meghallgat�sra jelentkezt�nk dr. Surj�n L�szl� akkori E�. Miniszter �rn�l, �s el�adtuk k�r�s�nket. Azt a meglep� v�laszt kaptuk, hogy � ezt k�szs�ggel seg�ti, de dolgozzunk ki egy pontos, �s a szakma nagy t�bbs�ge �ltal elfogadott normasz�veget, ami m�r t�rv�nyjavaslati szinten is meg�llja a hely�t; tov�bb�, "ha m�r benne vagyunk", ezt ne csak a gy�gyszert�rakra, de a nagykeresked�kre �s a gy�rt�kra n�zve is munk�ljuk ki, majd a k�sz ki�rlelt sz�veggel jelentkezz�nk n�la. Innent�l kezdve bizton sz�m�thatunk az � seg�ts�g�re…

Kiss� sz�delegve j�tt�nk ki akkor az Arany J�nos utca 6-8 sz�m alatti �p�letb�l, mert els� hall�sra a feladat meghaladni l�tszott er�inket…

Azt�n v�gel�thatatlan tan�cskoz�sok kezd�dtek, a feladatot r�szekre szedt�k, mindenki megkapta a "mag��t” (ami a szakter�lete volt), �s nekil�ttunk! Dr. R�d�czy �s dr. Grabarits az iratt�rak �s a M�zeum m�ly�r�l el��st�k a legr�gebbi dokumentumokat: ekkor der�lt ki, hogy a gy�gyszer�szetet Magyarorsz�gon eg�szen addig a pillanatig (illetve, most m�r tudjuk: 1994 m�jus�ig) semmif�le T�rv�ny nem szab�lyozta, csak alacsonyabb jogszab�lyok. Viszont (szerencs�nkre) el�ker�lt k�t teljesen k�sz T�rv�nyjavaslat, az egyik 1943-b�l, a m�sik 1948-b�l: mindkett� �tfog�, mindenre kiterjed� szab�lyoz�st tartalmazott, (amelyek legnagyobb r�sze hasznos�that� volt) - csakhogy egyik sem tudott T�rv�nny� v�lni, miut�n az els�t a vil�gh�bor�, a m�sodikat a R�kosi diktat�ra "s�p�rte le” a Parlament asztal�r�l m�g a megszavaz�s el�tt.

A "m�sik sz�l", a jelenlegi nemzetk�zi gyakorlat ismerete dr. Szab� S�ndor eln�k �r r�v�n legegyszer�bb m�don "k�zn�l volt".

A harmadik volt a Kolleg�k v�lem�ny�nek megismer�se. Mindez augusztus elej�n, amikor (m�sok) szabads�gon voltak, (mi azon a ny�ron egy napot se…) �s olyan k�r�lm�nyek k�z�tt, amikor m�g mindig hivatalos ellensz�l f�jt, el eg�szen a mag�nlevelek felbontogat�s�ig, majd az �gy megismert adatok miatti retorzi�k foganatos�t�s�ig.
A "k�zv�lem�ny kutat�st” dr. Vancsura kollega �s �n v�gezt�k. Egy h�ten bel�l 800 levelet post�ztunk (szigor�an a csal�di kassza terh�re, miut�n a Kamar�nak akkor m�g a lelkesed�sen k�v�l m�sf�le forr�sa alig volt.) Noha k�r�s�nket �s k�rd�s�nket igyekezt�nk egyszer�en, biztat�an megfogalmazni, �rt�kelhet� v�lasz alig t�bb, mint egy tucat �rkezett. Ekkor �rezt�k meg el�sz�r a n�gy �vtized alatti, beleoltott f�lelem, az �n�ll� gondolkod�sra val� k�ptelens�g, a szabads�gv�gy teljes hi�nya - s�t, bizarr m�don: az att�l val� retteg�s, iszonyod�s hatalm�t. Ez a benyom�s tov�bb er�s�d�tt benn�nk, amikor a Kolleg�kkal kisebb-nagyobb �sszej�veteleken tal�lkoztunk, �s a szem�kben �szinte retteg�s �lt: mi lesz vel�k, ha itt a V�llalatok megsz�nnek? Hol lesz munkahely�k? Utc�ra ker�lnek, munkan�lk�liek lesznek! (Hogy ez a politikai ellenoldal mennyire aljas aknamunk�j�nak eredm�nye volt, �s ezek az aggodalmak mennyire alaptalanok voltak, azt az elm�lt 13 �v bizony�tja: a gy�gyszer�sz mindm�ig hi�nyszakma, vagyis legal�bb k�tszer annyian el tudn�nak helyezkedni a ma m�k�d� gy�gyszert�rakban - ez nem sokkal t�bb ma sem, mint az akkori sz�m! - de �ppen az ellenkez� folyamat l�tszik megval�sulni: a gy�gyszer�szek olym�rt�kben fogynak, ami n�hol m�r az ell�t�st is komolyan vesz�lyezteti!).

M�r l�ttuk: a legnehezebb a "bels�, l�thatatlan” korl�tok lebont�sa lesz! �nk�nytelen�l is esz�nkbe jutott a fogs�gban sz�letett, Afrik�t sosem l�tott oroszl�n sorsa: ha egy ilyen feln�tt �llatot (aki "kir�ly” a fajt�ja k�z�tt) visszavisz�nk eredeti �l�hely�re, Afrika v�gtelen szavann�j�ra �s felf�ldjeire, a ketrecajt�t kinyitva, ki�vakodik: �m az els� majomrik�csol�sra, vagy b�rmely m�s, sz�m�ra szokatlan hangra p�nikszer�en menek�l vissza a ketrec�be. Ha pedig er�szakkal ott hagyjuk, k�pes �hen halni, mik�zben el�tte s�t�lnak a gn�k, a gazell�k, �s m�sf�le �nyencfalatok… Sz�m�ra m�r az a term�szetes, ha a ketrec�be az �llatgondoz� viszi a reggelit �s a vacsor�t, �s a r�csok nem zavarj�k: azt hiszi, annyi a vil�g, �s megriad a val�s�gt�l �s a szabads�gt�l: nem tud mit kezdeni vele. H�t � bizony m�r nem kir�ly, csak szomor�, sz�nalmas korcs, m�g ha azt nem is tudja……

Ezek ut�n nekil�dultak az esem�nyek. Augusztus k�zep�re �ssze�llt egy rangos sz�vegez� Bizotts�g. Ide minden kamarai r�szfeladatot megold� hozta a maga eredm�nyeit �s javaslatait. Az �l�sek helye az Eg�szs�g�gyi Miniszt�rium 8. Emeleti �l�sterme volt. Ad hoc. Bizotts�gunk tekint�lyes szem�lyis�gekkel b�v�lt: a Bizotts�got (n�hai) Pokorny Endre MDF-es gy�gyszer�sz orsz�ggy�l�si k�pvisel� vezette, tagja volt m�g: Pongr�tz J�zsef �s Pesti Ferenc ugyancsak MDF-es orsz�ggy�l�si k�pvisel� gy�gyszer�szek, Hamvas J�zsef �r a Miniszt�riumb�l, a gy�rt�k �s a Nagykeresked�k is rangos k�pvisel�kkel jelentek meg, azonk�v�l ott volt szakm�nk mindm�ig egyik legelismertebb �s legkiv�l�bb szaktekint�lye: dr. Pa�l Tam�s professzor �r is. Egy h�t minden napj�n, rohammunk�ban (de m�r az el�zetes munk�kra alapozva) ekkor m�r �ssze�llt a k�p: a gy�rt�k dolg�t nem k�v�ntuk befoly�solni, miut�n az nagy hagyom�nyokra visszatekint�, kiv�l� szerkezet� volt. M�k�d�si form�juknak a R�szv�nyt�rsas�gi form�t javasoltuk, jelent�s dolgoz�i r�szv�nyh�nyaddal, demokratikus �ton t�rt�n� r�szv�nyk�pz�ssel, �s vezet� v�laszt�ssal. Az fel sem vet�d�tt, �s arra senki, soha fel nem hatalmazta sem az akkori, sem a k�s�bbi Korm�nyokat, hogy ezeket a gy�rakat ak�r abban a ciklusban, ak�r k�s�bb k�lf�ldi val�s�gos vagy jogi szem�lyeknek, idegen �rdekelts�geknek eladja! M�rpedig z�m�kkel ez t�rt�nt, de szakmai felhatalmaz�s n�lk�l! �s, ha ma bajunk van a rendk�v�l magas gy�gyszer �rakkal, az furcsa m�don senkiben fel sem mer�l, hogy a bajokat a gy�ker�kn�l keresse! Hiszen az �r alapja a termel�i �r, amit szuver�n m�don a gy�r hat�roz meg! Minden tov�bbi �r, teh�t a nagykereskedelmi �r �s a patikai kiskereskedelmi �r m�r csak erre tud r�rak�dni, ebb�l k�pz�dik. Ha a gy�r tulajdonosa k�lf�ldi, (mint ahogy m�ra, sajnos, t�bbs�g�k az), ezt a k�lf�ldi tulajdonost senki sem k�nyszer�theti, hogy a P�rizsi, Madridi �s mondjuk a Budapesti gy�r�ban (val�s p�lda: a Chinoinr�l besz�lek, ami m�ra francia tulajdon lett) - ugyanazon gy�gyszer�rt m�s termel�i �rat kalkul�ljon. � nem eg�szs�g�gyi szakember, semmif�le ell�t�si k�telezetts�ge nincs, � �zletember, �s tudnunk kell, hogy (abszurd m�don) a vil�g m�sodik legprofit�bilisabb gy�rtm�nya a gy�gyszer. (Az abszurdit�s abban �ll, hogy az els� viszont a fegyver…) Nos, nem most kellene a forgalmaz�s r�szvev�it alacsony, meg m�g alacsonyabb �rr�sekkel fojtogatni, mert att�l a forgalmaz� t�nkremegy, de a gy�gyszer sz�mottev�en nem lesz olcs�bb. Ahhoz k�pest semmik�pp, hogy a nagy gy�gyszergy�r elk�tyavetye ut�n a gy�gyszerek termel�i �rai k�zel 1000%-al n�vekedtek. Nem t�ved�s, m�g egyszer le�rom: t�zszeres�re!! A gy�gyszer ett�l dr�ga, az �sszes t�bbi ok elhanyagolhat�! M�g egyszer azt is megism�tlem: tett�k ezt a Korm�nyok a szakma ellen�re �s megk�rdez�se n�lk�l.

Az a bizonyos bizotts�g a Nagykeresked�kn�l javasolt egy h�rmas�val val� �sszevon�st, (h�rom Megyei Gy�gyszert�ri K�zpont legyen egy Nagykeresked�), plusz a megl�v�k is �lljanak be a sorba: Medimpex, Hungaropharma. Tulajdonforma: R�szv�nyt�rsas�g.
A val�s�gban ez sem �gy t�rt�nt: a Korm�ny egy liber�lis gesztussal a lovak k�z� dobta a gyepl�t, alakult is vagy 100 (!) Nagykeresked�, ami tot�lis abszurdum, abb�l legal�bb 80 z�ros hat�rid�n bel�l t�nkre is ment, ahogy az el�re l�that� volt - rengeteg emberi szenved�st okozva, �s m�ra �pp az alakult ki, ami mi javasoltunk: kb. 10 Nagykeresked� kell, de el�g is ebben a kis orsz�gban. Csak �gy az mind magyar lett volna, �gy, l�tsz�lag nagyon piaci �ton viszont bet�rt a n�met t�ke, �s a piacnak t�bbs�g�t uralja. M�r csak a Hungaropharma magyar….igaz, � az egyik legnagyobb. Vigy�zunk r�!

Term�szetesen a legnagyobb r�szletess�ggel a gy�gyszert�rak privatiz�ci�j�val foglalkoztunk. Azt mi m�r l�ttuk, hogy a v�g�l is megval�sult szem�lyjogos tulajdonforma az egyed�l �letk�pes, �s ez harmoniz�l �gy a saj�t szakmai m�ltunkkal, mint a k�r�l�tt�k l�v� orsz�gok jelenlegi gyakorlat�val. Ennek ellen�re m�g 4 f�le form�t aj�nlott a Bizotts�g, hogy legyen mib�l v�lasztani. Az ad hoc. Bizotts�g megb�zta dr. Pa�l Tam�s professzor urat, hogy legyen a Sz�vegez� Bizotts�g eln�ke. � ezt elv�llalta, �s a rengeteg j� �tletet, id�zetet �s hozz�sz�l�st m�r parlament el�tt is haszn�lhat� sz�veg (T�rv�nytervezet) form�j�ba �nt�tte rekord id� alatt: egy h�nap se kellett hozz�. A sz�veg a Gy�gyszer�szi H�rlap akkori 1990-es �vfolyam okt�beri sz�m�ban mintegy 80 oldal terjedelemben megjelent, hogy az eg�sz szakma tanulm�nyozhassa.

A "v�gs� harc” a sz�veg megszavaz�sa el�tt folyt: a V�llaltok igazgat�i mindenf�lek�pp valamif�le RT-t akartak �sszegy�rni a megyei patik�kb�l, (na persze, j� lett volna ott folytatni, ahol abba se hagyt�k!) �s ellen�nk munk�lt m�g a fentebb eml�tett (�s sz�nd�kos riogat�ssal m�g sz�tott) bizonytalans�g �s f�lelem is a kolleg�k r�sz�r�l. Szinte �jjel - nappal ment�nk, �rtunk, agit�ltunk, gy�zk�dt�nk, hogy valamif�lek�pp javunkra (a mi javunkra? - mindenki jav�ra, �s legf�bbk�ppen a nagy m�lt� magyar gy�gyszer�szet jav�ra!) ford�tsuk a k�zhangulatot.

Azt�n elj�tt a nagy nap: (pontosabban kett�, mert egy szombat nem volt el�g, igy k�t egym�st k�vet� szombaton lett �sszeh�va a Kamara tags�g�nak teljes K�zgy�l�se (akkor m�g nem K�ld�ttk�zgy�l�s volt, mint most), �s a v�g�n a titkos szavaz�s eredm�nye: a Kolleg�k f�gg�ny m�g�tt, titkos szavaz�ssal 63%-ban a gy�gyszert�rak szem�lyjogos mag�nos�t�s�t v�lasztott�k ki a felk�n�lt 5 f�le m�dozat k�z�l! (A m�sik n�gyet gyorsan felejts�k el!)
Azt hiszem, a hath�napos, �jjel-nappal folytatott "hossz� menetel�s” ut�n el�sz�r akkor tudtunk igaz�n boldogan egym�sra nevetni, �s azt se b�ntuk, hogy n�h�nyunknak k�nnyben �szott a szeme.
A t�bbi m�r k�nnyen ment: dr. Pa�l professzor �r a meg nem szavazott n�gy v�ltozatot kihagyva, a sz�veget pontosan a z�r�szavaz�snak megfelel�en v�gs� form�ba �nt�tte, �s nyomdai kivitelez�sben n�h�ny Eln�ks�gi tag k�s�ret�ben 1990 december 15.-�n letette Surj�n miniszter �r asztal�ra a Szakma teljes vertikum�ra kidolgozott, demokratikusan megszavazott, t�rv�nyjavaslati k�v�nalmaknak formailag is mindenben megfelel� Privatiz�ci�s Forgat�k�nyvet.
A miniszter �r mindent megk�sz�nt �s mindent meg�g�rt.
Sz�p kil�t�sokkal �nnepelt�k akkor a Kar�csonyt.


***

A Kamar�n bel�l ezut�n megkezd�d�tt a - most m�r kiz�r�lag a gy�gyszert�rak privatiz�ci�j�val foglalkoz� r�szletes szakmai munka.

Azt a Korm�ny id�k�zbeli megnyilv�nul�si form�i (1991-elej�t �rjuk!) vil�goss� tett�k el�tt�nk, hogy itt reprivatiz�ci� nem lesz lehets�ges. Noha ezt a j�zan �s �szt�n�s polg�ri jog�rz�s �gy dikt�ln�, hiszen (egyebek k�z�tt) az �llamos�t�s sor�n sem fizettek semmif�le k�rt�r�t�st a gy�gyszert�rak tulajdonosainak (sem), teh�t, ha ezt a folyamatot, rendszert v�ltva most vissza akarjuk ford�tani, akkor az �gy �llami tulajdonn� tett gy�gyszert�rak (�s m�s tulajdonok) �jb�li mag�nk�zbe juttat�s�n�l sem jogos az�rt p�nzt k�rni. Ezzel, mintegy "mell�kesen” r�mutattam a Magyarorsz�gon t�nylegesen megval�sult privatiz�ci� egyik legf�bb vissz�ss�g�ra: arra, hogy ott egy�ltal�n szerepl�v�, s�t f�szerepl�v� l�pett el� a p�nz, holott annak el� sem lett volna szabad ker�lnie! Az �llami, "szocialista” tulajdon: val�s�gos tulajdonosokt�l elrabolt tulajdonok �sszess�g�b�l lett rabl�s, kifoszt�s �tj�n egyetlen nagy tulajdoni t�mbb� felhalmozva, ha teh�t ezt jogszer�en �s a tov�bbm�k�dtet�s c�lj�val mag�nos�tani akarta volna az �llam (az els� Korm�nyt ezzel b�zta meg a v�laszt�!), akkor ezen tulajdonokat t�r�t�s n�lk�l, jelenlegi form�jukban vissza kellett volna juttatni a kor�bbi tulajdonosoknak - illetve, miut�n azok, sajnos, m�r t�bbnyire nem voltak az �l�k sor�ban, azok �r�k�seinek. Az m�r a magas szinten fejlett magyar polg�ri jog sz�m�ra egy nem is t�l nehezen megoldhat� polg�rjogi jog�gylet lett volna, hogy ezeket a lesz�rmazottakat felkutassa, k�z�tt�k a - voltak�ppen h�tk�znapi - �r�k�s�d�si �gyletet jogilag elrendezze, az esetleges �rt�kv�ltoz�s - n�veked�s vagy cs�kken�s - sors�r�l d�nts�n. Ehhez az �llamnak minden hivatalos dokumentuma rendelkez�s�re �llt, hiszen a magyar F�ldhivatalok h�resen �s nemzetk�zileg elismert m�don pontosan dokument�lnak minden tulajdoni m�dosul�st, �gy az 1948-'50 k�z�tti "�llamos�t�s” tulajdonv�ltoz�sait is, teh�t nem kellett volna m�st tenni, mint k�zponti int�zked�ssel elrendelni - �llami kezdem�nyez�sre! - ennek a folyamatnak a ellenkez�j�t!
A rablott holmi tudott m�don, haszonszerz�s c�lj�b�l val� tov�bb�rt�kes�t�s�t, elad�s�t a T�rv�nyk�nyv k�l�n b�ncselekm�nyk�nt kezeli, �s az elk�vet�t orgazd�nak, a cselekm�nyt pedig orgazd�lkod�snak nevezi, �s megfelel� szankci�kkal s�jtja. Ez�rt h�t ebb�l a jogk�vet� magyar �llampolg�r sz�m�ra egyed�l elfogadhat� n�z�pontb�l szeml�lve mindaz, ami Magyarorsz�gon "privatiz�l�s” n�ven a tulajdonokkal t�rt�nt 1990 ut�n: orgazd�lkod�s, �s aki (vagy amely jogi szem�ly, bele�rtve az �llam Korm�ny�t is!) - azt elk�veti, az kimer�ti az orgazgas�g b�ncselekm�ny�t. Itt kell meg�llap�tanom, hogy ezt eddig minden "rendszerv�lt�s” ut�ni Korm�ny "sz�p” folytonoss�gban elk�vette, ami �ltal (t�bbnyire) a tulajdonok kor�bbi elrabl�it juttatta most m�r piaci tulajdonk�nt mag�ntulajdonhoz, �s a kor�bbi k�rvallottakat (csaknem az eg�sz magyar t�rsadalom!) - pedig �jb�l kisemmizte, rem�nyeiket s�rba tiporta, a v�gleges csal�dotts�g lelki�llapot�ba tasz�totta, mivel a magyar n�p becs�letes 95 %-�t v�gleg megfosztotta a tulajdonl�s lehet�s�g�t�l, �s a tulajdonok megszerz�s�re m�dot adott a kommunista n�menklat�r�nak, amely a magyar n�p rabtart�ja, �rdekeinek el�rul�ja, s�t: gyilkosa volt! (Gondoljunk a kommunista r�muralom R�kosi alatti sz�zezres nagys�grend� intern�l�saira, t�zezres nagys�grend� koncepci�s pereire, a kiv�gzett ezrekre, majd 1956 h�seire, az ezt k�vet� legal�bb 200.000 -es nagys�grend� kiv�ndorl�sra, az itthon maradottak sort�zekkel, v�szb�r�s�gi �t�letekkel val� �jabb legyilkol�si hull�m�ra, �s az �jabb beb�rt�nz�si hull�mra! Egy t�zmilli�s kis n�p �gy r�vid 20 �v alatt legal�bb 250.000 min�s�gi, vezet�sre termett, m�velt, t�bbnyire �rtelmis�gi tagj�t vesztette el, ami t�l sok ahhoz, hogy egy n�p valamikor h�res �nazonoss�g tudat�t meg ne t�rje, ami ut�n �rthet�, hogy a megmaradottak - vagy igen gondosan vigy�ztak magukra, vagy a kontraszelekci� popul�ris "term�kei” voltak.)
Mindezek helyett az Antall-korm�ny a kirablottakat �s kisemmizetteket k�telezte arra, hogy dokumentumokkal bizony�ts�k, hogy �ket t�nyleg kirabolt�k, �s, hogy kit�l mit vettek el! Mik�zben � maga birtok�ban volt mindezeknek a dokumentumoknak, de nem haszn�lta azokat fel! Ez viszont a kifosztottak eset�ben egy�ltal�n nem �gy volt, j�r�sz�k m�r nem is �lt, a dokumentumok pedig - ha egy�ltal�n voltak a kiraboltakn�l! - 40 �v alatt j�r�szt elkall�dtak, megsemmis�ltek. Ha valaki m�gis mindennek eleget tudott tenni, akkor kapott nem k�rt�r�t�st, hanem "k�rp�tl�st", ami �rt�k�ben a val�di k�r 2-4 %-�t tette ki!
Ennek az int�zked�snek az �rd�gi cinizmusa, j�l kisz�m�tott n�p-�s nemzetelleness�ge a gondolkod� magyar emberrel m�r pontosan tudatta: itt pedig semmif�le l�nyegi v�ltoz�s nem t�rt�nt, pontosabban val�ban csak rendszer, �s nem pedig politikai rend v�ltoz�sa �llt be, amely ut�n - m�s rendszerben, teh�t "rendszert v�ltva” - tov�bbra is ugyanazok uralkodnak ugyanazok felett!

Egy kicsit elkanyarodtam a gy�gyszer�szet szakmai t�rt�net�t�l, de a k�vetkez�k csak az elmondottak t�kr�ben �rthet�k meg.

A Kamara munk�ja teh�t a patika privatiz�ci� r�szleteinek kidolgoz�s�val folytat�dott, �s ismerve az �llami hozz��ll�st, a "legkisebb megr�zk�dtat�s �s igazs�gtalans�g, valamint az ell�t�s zavartalans�g�nak biztos�t�sa” �rdek�ben a k�vetkez� cselekv�si alapelveket hat�rozta meg:
1.)A privatiz�ci� csakis bels� p�ly�zat �tj�n indulhat meg, illetve els� k�rben csak ilyenre szabad ki�rni. Az ugyanis az adott gy�gyszert�rban m�r r�gen benne dolgoz�k r�sz�re lett volna igen igazs�gtalan, ha a tulajdonjogot b�rki k�v�lr�l megp�ly�zhatta volna.
2.)Amennyiben nincs bels� p�ly�z�, "m�sodik k�rben” �rhat� ki a patika nyilv�nos p�ly�zatra.
3.)Mindenk�ppen meg kell akad�lyozni a re�l jog [l�tsd: a Mi�rt rossz a patikal�nc c. �r�som ezt elmagyar�z� r�sz�t] "fel�led�s�t” teh�t - a t�bbs�gi szavaz�snak megfelel�en - a privatiz�ci� csak szem�lyjogos lehet.
4.)A p�ly�z� gy�gyszer�sz, aki az els� k�rben csak bels� p�ly�z� lehet, nem a gy�gyszert�rban akkor bet�lt�tt �ll�sa, hanem a r�szletesen kidolgozott p�ly�zati szempontok alapj�n nyeri el p�ly�zat�t. (A vezet�k �gy nem v�lnak automatikusan �j tulajdonoss�)
5.)A p�ly�zatokat megyei bont�sban egy b�r�l� Bizotts�ghoz, titkosan, teh�t n�v n�lk�l kell beny�jtani. Ez a Bizotts�g �ll:
a.)az �llam k�pvisel�j�b�l, aki egy, az E�. Miniszt�rium �ltal megb�zott szem�ly,
b.)a szakmai fel�gyeleti Szakhat�s�g, vagyis az �llami N�peg�szs�g�gyi �s Tisztiorvosi Szolg�lat megyei Tisztif�gy�gyszer�sz�b�l.
c.)A Kamara Orsz�gos Szervezete k�pvisel�j�b�l.
d.)A Szakszervezet - eg�szs�g�gyi szakdolgoz�k szervezete - k�pvisel�j�b�l.
6.)A p�ly�zatok a beny�jt�s sorrendj�ben ker�lnek elb�r�l�sra.
7.)Az elb�r�l�s szempontjai:
a.) Domin�ns szempont a szakmai alkalmass�g. Ennek sor�n minimum felt�tel a legal�bb 3 �v gy�gyszert�rban ledolgozott szakmai gyakorlat, a gy�gyszer�szi diploma mellett legal�bb 2 Szakvizsga megl�te, tov�bbi pozitiv szempont a vezet�sre val� alkalmass�g, a k�zgazdas�gban val� j�rtass�g, a publik�lt szakmai tudom�nyos munk�ss�g, az idegen nyelv(ek) ismerete, a sz�m�t�stechnikai j�rtass�g, illetve az ezeket igazol� bizony�tv�nyok.
b.) Nem lehet domin�ns szempont a p�nz�gyi v�s�rl�er�, ez�rt ennek az elb�r�l�s sor�n sz�ba se szabad ker�lnie!
c.) Ha beigazol�dik, hogy a p�ly�zat nyertese p�nz�gyileg nem k�pes a privatiz�ci� fedez�s�re, sz�m�ra a Kamara k�teles minden seg�ts�get megadni, bele�rtve az (akkor m�g k�n�lt) E-Hitel megszerz�s�t, a banki elj�r�s seg�t�s�t, egy�b k�lcs�n�k �s hitelek megig�nyl�s�t, mindennek �gyv�di �s egy�b k�lts�geinek fedez�s�t.
8.) Nagyon fontos, hogy a privatiz�ci� az elmondottak ment�n egys�gesen, id�ben a lehet� legr�videbb id� alatt v�gbemenj�k.

Ez volt teh�t a Kamara koncepci�ja 1991 nyar�n, mert kb. ekkorra ker�lt kidolgoz�sra.


Ezek ut�n h�rom �s f�l �v teljesen �rthetetlen �s �rtelmetlen id�h�z�s k�vetkezett, aminek medd� k�zdelmeir�l most nem k�v�nok sz�lni, de el�rehalad�s nem t�rt�nt, holott: �s �ppen err�l sz�lt eddig ez az �r�s: a Szakma m�r ekkorra r�szleteiben is k�szen �llt a privatiz�ci� akkori t�rv�nyeknek megfelel� gyors �s z�kken�mentes lebonyol�t�s�ra.

A miniszter �r, Surj�n L�szl� sz�mos nagygy�l�sen a gy�gyszer�sz t�rsadalomnak meg�g�rte, s�t megfogadta, hogy minden erej�vel seg�ti a privatiz�ci� gyors el�re halad�s�t, az m�r a k�vetkez� h�napokban meg fog t�rt�nni.

A miniszter �r nem mondott igazat! A privatiz�ci� teljes miniszters�ge ideje alatt meg sem kezd�d�tt!

K�zben a k�t�venk�nti vezet�s�g �jrav�laszt�s sor�n �n 1992 nyar�n kiker�ltem a Kamara Orsz�gos Vezet�s�g�b�l, maradtam viszont a Kamara tagja, �s munk�mmal tov�bbra is seg�tettem a privatiz�ci� el�rehalad�s�t, ezut�n �gy, mint a Kamara J�sz-Nagykun-Szolnok Megyei tagja. Jelenleg ugyanennek a Megyei Szervezetnek vagyok megv�lasztott orsz�gos k�ld�ttje.

A n�gy�ves teljes t�tlenked�s, ami az elmondottak �rtelm�ben nem a Szakma hib�ja volt, nem m�lt el esem�nyek n�lk�l, csakhogy ezek a h�tt�rben zajlottak, �s a felsz�nen �lvit�kkal h�zt�k az id�t. Pl.: ki� a patika? A Megyei �nkorm�nyzat�, vagy az �llam�? Ezen k�t �v m�lt el medd� sz�cs�pl�ssel, holott egy �tlagos �gyv�d egy napi ut�na j�r�ssal meg tudta volna mondani, hogy az �llami tulajdon, amit a Megyei �nkorm�nyzat kezel.

Semmivel meg nem magyar�zhat� �s nem is menthet� t�bb, mint 3 �ves k�sleked�s ut�n a patik�k privatiz�ci�j�t �s a gy�gyszer�szet jog�ll�s�t szab�lyoz� T�rv�nyjavaslat v�gre a Parlament el� ker�lt a Miniszt�riumb�l, �s azt, m�r fokozott munkatemp�ban, az Antall (illetve akkor m�r: Boross) Korm�ny alatti t�rv�nyhoz�s megszavazta. Ebb�l lett az 1994-es, LIV.-es T�rv�ny.

Az el�terjeszt�s k�sz�n�viszonyban sem volt a Kamara 1990 dec. 15.-�n beny�jtott T�rv�nyjavaslat�val.

Teljesen ki lett bel�le hagyva a privatiz�ci� szempontjai k�z�l az ott felsorolt szakmai szempontok j� r�sze, a privatiz�ci� k�zponti, egys�ges ir�nyelvek szerinti levez�nyl�s�nek az elve, �s az is, hogy abban d�nt�en szakmai ism�rvek j�tszhatnak csak szerepet. Ehelyett egy p�nzalap� privatiz�ci� k�rvonalai bontakoztak ki, de r�szletekbe men� szab�lyoz�s n�lk�l. (Tudva l�v� volt, hogy ebben az esetben a p�nz lesz a vezet� szempont.)
Nagyon helyesen viszont beker�lt az a szempont, hogy a szem�lyjogot nyert gy�gyszer�sz vagy egy�ni v�llalkoz�, vagy Bet�ti t�rsas�g beltagja lehet. M�s sz�val: a T�rv�ny lehetetlenn� tette, hogy Kft.-k legyenek gy�gyszert�r tulajdonosok. Ezzel egy p�nz�gyileg stabil lakoss�gi gy�gyszerell�t�s ker�lt megalapoz�sra. (Ismeretes, hogy a mag�n v�llalkoz�, �pp�gy, mint a Bet�ti T�rsas�g beltagja nemcsak az �zleti tranzakci�i, de teljes mag�nvagyona erej�ig felel v�llalkoz�sa p�nz�gyei�rt. Ezzel szemben a Kft. csak a bejegyz�skor letett t�rzst�ke erej�ig vonhat� felel�ss�gre, �m jog�ban �ll ezt jelent�sen meghalad�, ak�r t�bb sz�zszor (!) nagyobb p�nz�gyi tranzakci�kat lebonyol�tani. �gy azt�n egy bizonyos nagys�grenden fel�l kimondottan meg�ri �ri�si volumen� p�nz�gyi-�zleti m�veleteket v�gezni, majd gyorsan cs�d�t jelenteni, �s a Kft.- feloszlatni. A B�r�s�g meg csak a t�rzst�k�t tudja behajtani. A Kft. meg m�r nem l�tezik, az azt alkot� mag�nszem�lyek pedig jogilag nem azonosak a Kft.-vel, ami, ugye feloszlott. Az nagy szerencse, hogy ezt a nagyon labilis p�nz�gyi form�ci�t a T�rv�ny kitiltotta a gy�gyszert�rak tulajdonl�si lehet�s�g�b�l.)

Volt azt�n ennek a T�rv�nynek p�nz�gyileg is egy gyenge pontja: kimondta, hogy a Bet�ti t�rsas�g beltagj�t alkot� gy�gyszer�sz legal�bb a gy�gyszert�r-vagyon 25%-�nak val�di tulajdonosa kell, hogy kegyen. Ez ford�tva azt a k�zgazdas�gi non-szenszet foglalta t�rv�nybe, hogy az, aki korl�tlanul felel�s a Bt. gazdas�gi �gyei�rt, az nem t�bbs�gi, hanem kisebbs�gi tulajdonos. Ilyen m�g a vil�gon nem volt! A patikal�ncok cs�r�i ugyancsak a T�rv�nyben gy�kereztek, miut�n az az egyszeres tulajdonl�st, a f��ll�s� munkav�gz�si k�telezetts�get csak a szem�lyi jognyertes beltagra mondta ki, viszont a k�ltag jog�ll�s�r�l, esetleges k�teless�geir�l, felel�ss�ge m�rt�k�r�l egy�ltal�n nem int�zkedett! Arr�l sem, hogy k�ltagk�nt h�ny gy�gyszert�rban lehet valaki befektet�. �s ez m�g csak a j�ghegy cs�csa. Volt, ahol a jognyertes beltagnak m�g a 25%-nyi p�nze sem volt meg, ekkor bizonyos szem�lyek gyorsan a seg�ts�g�re siettek, �s n�mi h�tt�rszerz�d�s megk�t�se mellett (zsebszerz�d�s) �tv�llalt�k ennek a befizet�s�t. (Na, nem ingyen, jogok �s juttat�sok biztos�t�sa mellett, ami m�ra m�r nemcsak �zleti titok, de aki ilyet eml�t, az k�nnyen kap a nyak�ba egy r�galmaz�si pert: ugyanis, ami zsebben van, az nem bizony�that�).

Innent�l (1994 m�jus) kezdetben kisebb, majd egyre gyorsul� lend�lettel megindult a patik�k privatiz�ci�ja. Ir�nyelv nem volt, gyakorlatilag a mindenki m�sk�pp csin�lja liber�lis alapelv (alapelv ez?) val�sult meg. Emiatt a tov�bbiakban �n hitelesen csak a megy�mben, J�sz-Nagykun-Szolnok meggy�ben realiz�l�dott privatiz�ci�t tudom elmondani, mert itt �gy ment v�gbe. (M�sutt se k�l�nb�z�tt alapvet�en, kiv�ve h�rom megy�t: itt a K�zpontok leghosszabb vonakod�s ut�n az �sszes patik�juk t�bbs�gi tulajdon�t k�lf�ldi, nem-szakmai befektet�nek adt�k el [joguk nem volt hozz�, csak lehet�s�g�k: hiszen nem az �v�k, hanem az �llam� volt ekkor m�g a patika,] ezt azonban senki sem h�nytorgatta fel nekik: vegy�k figyelembe, hogy ekkor m�r a Horn korm�ny volt hatalmon, �s az �gylet "nyertesei” k�reikb�l, vagy az �ltaluk prefer�lt k�lf�ldiekb�l ker�ltek ki). �gy alakultak meg az els� patikal�ncok.

A FIDESZ Korm�ny nagyon helyesen �s �les szemmel vette �szre, hogy egy p�nz�gyi abszurdit�s van t�rv�nybe foglalva, �gy m�dos�totta is a T�rv�nyt oly m�don, hogy az Eurokonform legyen: a teljes felel�ss�get visel� beltagnak meghat�rozott id�n bel�l a patikavagyon 51%-os val�di tulajdonos�v� kell v�lnia! K�r, hogy mindehhez forr�st nem, hogy nem rendelt hozz�, de h�rom s�lyos, a szakm�ra m�rt csap�ssal m�g az addigiakat is jelent�sen cs�kkentette! (1999 j�n: Nagyker. �r�s cs�kkent�s 2%-al, 1999 szept-nov: az addigi f�lig-el� OEP t�mogat�s nagyon ut�lagoss� t�tele, majd a 2001 es �rr�s-fixes�t�s, fels� hat�r megh�z�ssal).

J�sz-Nagykun-Szolnok megye a sim�n privatiz�l�d� megy�k k�z� tartozott. M�g egy �vig l�tezett a Gy�gyszert�ri K�zpont, akkor m�r PHARMASOL RT. n�ven, majd 1995 m�jus�ban feloszlott, �s a patik�k a helyi �nkorm�nyzatokra sz�lltak. (Ez egy�bk�nt orsz�gosan �gy volt). Ezut�n az �p�leteket az �nkorm�nyzat, a gy�gyszerk�szletet a Nagykeresked�v� �talakult volt Gy�gyszert�ri K�zpont m�rte fel �rt�k�ben, (az �v�k lett), �s a kett� �sszeg�nek megfizet�se ut�n kezd�dhetett a privatiz�ci�.

A Bankok hitelny�jt�s szempontj�b�l sz�ba se �lltak vel�nk. (Hol volt m�r akkor az E-hitel?!) A gy�gyszer�szeknek p�nze nem volt. A j�v� el�g hom�lyosan indult….

Az�rt ott, ahol az �nkorm�nyzatok �s a volt Gy�gyszert�ri K�zpont el� akarta seg�teni a privatiz�ci�t (becs�let�re legyen mondva: az �n megy�m ilyen volt, �s m�g legal�bb m�sik 10-12 megye) ott �ltalunk sem v�rt k�nny�s�ggel ment v�gbe a folyamat.

Saj�t kis V�llalkoz�som megalakul�sa (tipikusnak tekinthet�)- �gy folyt le, hogy 1995 okt�ber�ben megalak�tottuk a Bet�ti T�rsas�got (itt idegen szem�ly nem szerepelt: beltagja �n vagyok, k�ltagja szakasszisztens feles�gem �s nagykor� fiaink), C�gb�r�s�gon bejegyeztett�k, majd egy teljes lelt�rral meg�llap�tottuk a gy�gyszerk�szlet �r�t nagykereskedelmi �ron (el�sz�r akkor tal�lkoztunk azzal a t�nnyel, hogy a gy�gyszernek van m�sf�le �ra is, mint a kiskereskedelmi [fogyaszt�i] �r - az �llami korszakban csak ezt ismert�k, ezen kaptuk, ezen adtuk el a gy�gyszert).

Kis C�g�nk 1995 december 01.-�n indult priv�t patikak�nt. �nnepi esem�ny volt - l�nyeg�ben �t �ves munk�m - munk�nk - eredm�nye. Akkor�ra szerz�d�sben foglalt m�dot tiszt�ztuk a tulajdonviszonyokat, illet�leg azt, hogy kinek mivel tartozunk: a gy�gyszerek �r�val a nagykeresked� partnernek tartoztunk (ez n�lunk 3 milli� Ft volt), amit � ideadott 6 havi r�szletfizet�sre. Az �p�letet fel�rt�kelt�k, ez 6.5 milli� Ft volt, ezt kezdetben a Helyi �nkorm�nyzatt�l b�relt�k.
Munkat�rsaink (valamennyien asszisztensek, ill. szakasszisztensek) k�z�l senkit nem bocs�tottunk el. Munkab�r�ket egyszer�en megszoroztuk 2-vel , ez lett az �j brutt� b�r�k. �rthet� m�don sz�vesen dolgoztak tov�bb… (Elk�pzelhet�, mennyi volt az �llami b�r�k…) Munkaer� gazd�lkod�sunk az�ta sem "tipikus": egy asszisztens munkat�rsunk nyugd�jba ment, de helyette felvett�nk k�t fiatal jel�ltet, a c�g k�lts�g�n kitan�ttattuk. V�gz�s ut�n f�rjhez mentek, most mindketten sz�l�si szabads�gon, illetve gyermekgondoz�si seg�lyen vannak. Az �let rendje szerint….

M�s megy�k gy�gyszer�szeihez - �s saj�t megy�nkben is sokakhoz - k�pest a mi sorsunk szerencs�sen alakult. Persze, saj�t m�rc�mhez k�pest ez k�l�n�s "szerencse". Hiszen nem norm�lis dolog az, hogy valaki 53 �vesen v�lik p�lyakezd�v� 23 �ves kora helyett (akkor v�geztem). �s ez volt az a p�lya, amire eg�sz egyetemi tanulm�nyaim sor�n k�sz�ltem, �s amit 30 �vig nem gyakorolhattam: az egzisztenci�lisan �n�ll�, felel�s eg�szs�g�gyi szakember: a gy�gyszer�szi h�vat�s.

A gy�gyszert�r saj�t haszn�b�l (pedig az �rr�s m�r akkor is csak 22-21%k�r�l mozgott) f�l �v alatt kifizett�k a gy�gyszerk�szletet. Megk�rtem az �nkorm�nyzatot, hogy az �p�letet Bet�ti T�rsas�gunknak adja el. Hosszas tan�cskoz�s ut�n pozit�v d�nt�s sz�letett, m�g egy �ves r�szletfizet�st is siker�lt kialkudnom. (Ez a l�p�s az, ami nagyon sok Kolleg�nak - �nhib�j�n k�v�l - nem siker�lt: akiknek az �nkorm�nyzatok nem adt�k el az �p�letet, azok ma m�r f�lmilli�s-800.000.-Ft havi b�rleti d�jat ny�gnek, �s es�ly�k sincs az ebb�l a helyzetb�l val� kijut�sra).
A gy�gyszert�ri r�szt teljes �ron (3.5 milli�) a lak�s r�szt a benne lak� b�rl� jog�n (�nkorm�nyzati b�rlak�s!) 40%-os �ron siker�lt megv�s�rolni, amibe besz�m�tott�k m�g az eg�sz objektum�rt kapott 500.000.- (�tsz�zezer) Ft �rt�k� K�rp�tl�si Jegyet is.

Az eg�sz folyamatnak az volt a diszkr�t b�ja, hogy mindezen �sszegeket az�rt a patik��rt �s �p�let�rt fizettem ki, ami a vil�g b�rmelyik r�sz�ben egy �r�k�s�d�si illet�kb�lyeg felragaszt�sa ut�n jogos apai �r�ks�gem lett volna…(Hiszen �ppen v�geztem egyetemi tanulm�nyimmal, amikor egy �ven bel�l meghalt �desap�m) No, persze csak ott, ahol val�ban l�tezik is a jog�llam, nemcsak hivatkoznak r� �nos-untalan….

Ezek ut�n elkezdt�k bep�tolni mindazt, amit a val�ban jogosan rossz tulajdonosnak nevezett �llam 40 �v alatt elmulasztott. A patika b�torzat�t r�szben, a laborat�rium�t teljes eg�sz�ben kicser�lt�k. (Kb 1. milli� Ft) A patika sz�m�t�g�pes rendszer�t megvett�k �s rendszerbe �ll�tottuk (Pontosan 1.4 milli� Ft. Az igazs�ghoz hozz� tartozik, hogy erre az akkor m�g nagyon sz�v�lyes partner OEP-t�l egy �ves hitelt kaptunk, amit havi r�szletekben t�rlesztett�nk) �j m�szereket v�s�roltunk Az �p�let k�ls� homlokzat�t �s csatorn�zat�t nagytataroztuk, minek sor�n eredeti, m�eml�k jelleg�, v�rosk�pi jelent�s�g� arculat�t visszanyerte. (3.5 milli� Ft) Majd fel�j�tottuk a teljes tet�szerkezetet (1.2 milli� Ft) �s parkol�t �p�tett�nk a gy�gyszert�r el� (600.000.-Ft) V�g�l (az id�n) befejezt�k a patika pinc�j�nek gener�lfel�j�t�s�t, ami 3.8 Milli� Forintba ker�lt. �s m�g mindig van h�tra beruh�zni val�… L�that�, hogy m�r az eddigi r�ford�t�saink is j�val meghaladj�k az eredeti v�tel�rat (10.3 milli� Ft) Ami �nmag��rt besz�l arr�l, hogy milyen �llapotban kaptuk mi meg ezeket a patik�kat.

�s az igazs�ghoz m�g az is hozz�tartozik, hogy szem�lyesen mi m�g szerencs�s sors�nak is mondhatjuk magunkat: nem ny�z �ri�si b�rlettel senki, nem liheg a nyakunkba idegen, k�v�l�ll� Bt. k�ltag, hogy csak a legjellemz�bbeket mondjam, ami viszont Kolleg�im kb. 50 %-�n�l nem �gy van. (Becs�lt adat).

Persze, mindennek �ra van. (Csak, hogy annak a sz�m�ra, aki ezt a hivat�st igaz�n szereti m�g ez is megfizethet� �r!) 1995 �ta meg kellett szoknunk (nekem �s a feles�gemnek), hogy a Munka t�rv�nyk�nyve az�rt van, hogy Munkat�rsainkra n�zve azt betartsuk, m�g r�nk az nem vonatkozik. Az�ta, a privatiz�l�s boldog pillanata �ta kett�nk fejenk�nti napi munkaideje 11 �ra, (ennyi a patika nyitva tart�sa, �s mivel gy�gyszer�sz n�lk�l a patika nem lehet nyitva, term�szetes, hogy nekem - m�s gy�gyszer�sz nincs a patik�ban - a teljes nyitva tart�s alatt �s m�g szombaton is 8-13 �r�ig jelen kell lennem, feles�gem pedig a nem-gy�gyszer�szi, de egy�ltal�n nem kisebb jelent�s�g� �rubeszerz�si, gazdas�gi tev�kenys�get v�gzi, szint�n ugyanennyi id�ben. Szabads�gon utolj�ra 1995 nyar�n voltunk, az�ta - nem.) Viszont �r�mmel �s v�gre szakm�nk felel�ss�g�vel v�gezz�k imm�ron �n�ll� munk�nkat, aminek a k�r�lm�nyeit feledtetik annak sz�ps�gei.

1999 j�nius h�napban a Kamara megalakul�s�nak t�z�ves �vfordul�j�n �tvehettem az erre az alkalomra kiadott, �s az alap�t�k megbecs�l�s�t jelent�, mindh�rom Eln�k �ltal al��rt D�szoklevelet. Bekeretezve ma is irod�m fal�t d�sz�ti.

V�gezet�l nem hallgathatom el, hogy �szinte �r�mmel t�lt�tt el, amikor 2001 okt�ber 26.-�n dr. Mikola Istv�n miniszter �rt�l �tvehettem (patikai gy�gyszer�szek k�z�l k�t f� k�z�l az egyikk�nt) a Pro Sanitate miniszteri eml�k�rmet �s kit�ntet� Oklevelet, "kiemelked� szakmai tev�kenys�gem elismer�sek�nt".
Egy pillanatig sem gondoltam, hogy ez az �rdem az eny�m: itt �reztem mindazoknak a munk�ja elismer�s�t �s megbecs�l�s�t, akik ott, akkor 1989.-ben, Szentendr�n megkezdt�k a harcot a saj�t, (eredm�nyekben b�velked�) szakmai m�ltunk szerves folytat�s�t k�pez�, �jkori magyar gy�gyszer�szet romjaib�l val� �jj��p�t�s��rt, majd a Kamara els� h�rom �ves l�zas, teremt� munk�j�ban r�szt vev� minden egyes Kollega munk�j�nak m�lt� gy�m�lcs�t!

Az igazs�g r�sze, hogy sz�mos m�s Kolleg�nk kor�n sincs ilyen kedvez� k�r�lm�nyek k�z�tt. Azok, akiket m�g mindig a privatiz�ci� sor�n esetleg felvett k�lcs�n�k h�znak, akik k�ltagok (�s esetleg zsebszerz�d�sek) fogjai, akik b�rletre fizetik ki medd�n azokat az �sszegeket, amiket mi r� tudtunk k�lteni az �p�letre, … nos, azok sokkal-sokkal nehezebb helyzetben vannak.

Sz�p szakm�nk, h�vat�sunk l�te f�gg att�l, hogy a gy�gyszer�szek anyagi lehet�s�geit egy, k�zel�t�leg k�z�s szintre emelj�k, hogy a fiataloknak a gy�gyszert�ri gy�gyszer�szet sz�ps�geit fel tudjuk mutatni, hogy a szakmai j�v� biztos�tva legyen.

Ehhez k�t alapvet� dolog kell:


1.)Hogy a szakm�ban v�gre megteremt�dj�n, majd stabiliz�l�djon az egzisztenci�lis biztons�g, megsz�nj�n a korm�nyokon �t�vel� hatalmi szakmaelleness�g, hogy energi�ink j� r�sz�t ne k�ss�k le a puszta tov�bb�l�s�rt folytatott �rdekv�delmi harcok, hogy v�gre "kim�szhassunk a l�v�sz�rokb�l".
2.)Hogy r�termett �s szakmaszeret� fiatal gy�gyszer�szek egy�ltal�n j�jjenek a patik�kba dolgozni, munkat�rsk�nt. Az �let k�ny�rtelen t�rv�nyi szerint ugyanis kinek el�bb, kinek k�s�bb �t kell majd adni a staf�tabotot. �s - b�r err�l ma m�g senki nem besz�l - az m�r nemcsak a mi trag�di�nk lesz, ha majd nem lesz kinek!

Heged�s Endre gy�gyszer�sz